felvidekivarak.lap.hu / Startlap társoldalak

Kassa Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely. Népessége 234 969 fő, ebből 8 940 magyar (3,8%) (2006). Abaszéplak, Bárca, Hernádtihany, Kassaújfalu, Kavocsán, Miszlóka, Pólyi, Saca, Szentlőrincke, Szilvásapáti és Zsebes községeket csatolták hozzá.

A trianoni döntéssel, és annak körülményeivel foglalkozó linkgyűjtemény

Építészeti, kulturális és művészeti linkgyűjtemény, hasznos információkkal kiegészítve, az építészet minden területéről. Építészeknek és az építészet iránt érdeklődőknek.

Zólyom - szlovák neve Zvolen - fontos vasúti- és közúti csomópont, a közeli szliácsi repülőtérről Prágába induló légijáratok Prágához is kötik a települést. Szabad királyi városi rangot kapott IV. Béla királyunktól 1243. December 28-án. Nagy Lajos király építette várát a 14. században, melyet Mátyás király tovább bővített. Zólyom jelenleg Szlovákiában található. Nagyon kedvelt kiránduló hely.

A város területe már a kőkorban, a bronzkorban és a római korban is lakott volt. 1250-ben Zerda néven említik először. A mai város több, különálló település (Szerdahely, Újfalu, Nemeszseg, Előtejed, Sikabony) egyesítésével jött létre 1874-ben. 1960-ban nyilvánították ismét várossá. 1910-ben 4762 lakosából 4679 magyar volt.

Zsolna (szlovákul Žilina, németül Sillein): város a mai Szlovákiában. Ipari központ. Biccsefalu, Biccseszabadi, Borodnó, Budatín, Hámos, Majosmező, Őrlak, Szentistvánpatak, Tölgyesalja, Vághegyes, Varjad, Zsolnabánfalva és Zsolnatarnó tartozik hozzá.A város főtere Szlovákia legteljesebb lábasházakkal díszített piaci árkádsora

A városról szóló első írásos emlék 1246-ból származik. Már ez idő tájt az erős vár ellenállt a tatárok támadásainak. A vár első közismert tulajdonosa Trencséni Csák Máté volt. 1423-ban Fülek, mint 'Oppidum Fylek' városi előjogot kapott. A füleki vár később a Perényieké, Brandýsi Ján Jiskráé és Bebek Ferencé lett. 1554-ben a vár török hódoltság alá került és városunk a szandzsák székhelyévé vált.

Rimaszombat első birtokosául a kalocsai érsekséget ismerjük. 1334-ben azonban I. László kalocsai érsek elcseréli Rimaszombatot Szécsényi Tamás aradi, barsi és szerémi főispánnal, más megyebeli községekért. A Szécsényi család azonban 1474-ben kihalt. E család utolsó fisarjának Lászlónak egyik nővérét: Hedviget Losonczy Albert, a másikat: Annát Guthi Országh János vette el.

Szlovákiai társkeresők linkgyűjteménye!